A juniorok szezonja a vezetőedző szemével

Először is értékeljük egyben a szezont!
A szezont sikeresnek értékelném, egy meccsen ment el az osztrák bajnokság, de a magyar versenysorozatban és összességében az osztrákban is nagyon jó és kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottunk, így azt gondolom, nem lehetünk elégedetlenek.

Mi volt a szezonban a csúcspont és mi volt a mélypont?
A csúcspont igazán a végén jött volna, aranyérmet szerettünk volna nyerni, de sajnos lefújták a bajnokságot. Azt tudom mondani, hogy ezen kívül nem igazán volt ilyen, mert mikor teljes csapattal játszottunk, akkor elég jó teljesítményt nyújtottunk, ez igaz a meccsek nagyjából kilencven százalékára. Egy-egy mérkőzést tudnék kiemelni, ahol magunkhoz képest is sokkal jobban játszottunk. A mélypont egyértelműen az osztrák négyes döntő utolsó meccse volt, ahol nem sikerült nyernünk.

Mire fektettétek a hangsúlyt a korosztályban? Miben fejlődött a legtöbbet a csapat?
A hangsúlyt a döntések gyorsabb meghozatalára, a gyorsabb cselekvésre, a hibák csökkentésére a fontos helyeken és pillanatokban, a nagyobb felelősségvállalásra és a játék minél jobb és gyorsabb értelmezésére fektettük. Amivel a szezon második felére készültünk, ott sajnos problémákba ütköztünk, hiszen decembertől a sérülések, illetve a fel- és lejátszások miatt nem nagyon tudtunk teljes csapattal edzeni és mérkőzéseket játszani. Fejlődött az emberelőnyös és -hátrányos játékunk, a védekezésből vagy korongbirtoklásból kialakított gyors veszélyeztetések az ellenfél kapuja előtt. Kevesebb bizonytalan passzt adtunk lövés helyett, a szezon elején ezzel nagy gondjaink voltak, de sikerült ebben is jobbá válni. A védekezésben az idény végére, amikor már komolyabban kezdtünk ezzel foglalkozni, már elég jól összeállt minden. Skills terén - gondolok itt lövésekre, lövő helyzetek felismerésére - bizonyos játékhelyzetekben már jól begyakorolt, igazi felnőtt megoldásokat is láthattunk. Amit még kiemelnék, az az önfeláldozás, azaz a komolyabb ütközések elvállalása és a blokkolások.

Ez a korosztály már csak egy -igaz, hogy nagy- lépésre van a felnőtt hokitól, öten szerződést is kaptak jövőre. Mit gondol, van esély arra, hogy jövőre is még többen belekóstoljanak a felnőtt jégkorongba?
Véleményem szerint a Titánok közé páran jövőre is felkerülhetnek legalább pár mérkőzés erejéig és persze van pár név a fejemben, kíváncsian várom, vajon igazam lesz-e ezen a téren. Ami fontos, hogy a srácoknak addig is hinniük kell, hogy bejuthatnak a felnőtt csapatba és ehhez még nagyobb akarattal, elszántsággal és alázattal kell dolgozniuk.

A vírushelyzet miatt csonka véget ért a szezon, így mindenki otthon marad. Hogyan zajlik a munka? Milyen feladatok várnak a srácokra és az edzői stábra az előttünk állok hónapokban?
A szezonnak ugyan vége, de küldjük a játékosoknak az edzésprogramokat és folyamatosan figyeljük az elvégzett munkát. A gyakorlatok nyilván egyszerűbbek, otthon is elvégezhetőek, ezeken kívül pedig futóedzést i be kell iktatni a programba. Úgy gondolom, most mindenkinek a család és az egészség a legfontosabb, ezért nem kötelezhetünk mindenkit  arra, hogy ne otthon végezzék az edzésmunkát, így próbáltunk olyan programot kialakítani, ami bárhol elvégezhető. Vannak, akik érettségire készülnek, nekik természetesen most az az elsődleges feladat. Van, aki mindent tud csinálni, mert olyan környezetben él, de persze vannak, akik nem tudnak kimenni otthonról, ezeket a dolgokat megértjük. Probálunk mindennapos kapcsolatban maradni a srácokkal és várjuk, hogy minél előbb vége legyen a járványnak, hogy újra rendesen, együtt edzhessünk és teljes erőbedobással készülhessünk a következő szezonra.