"Bebizonyítottuk, hogy mire vagyunk képesek"

Péter Andor

„Leírhatatlan érzés volt ennyi ember előtt világbajnoknak lenni. Nagyon sok, a korosztálynál fiatalabb játékos volt a csapatban és senki nem gondolta, hogy feljutunk, őszintén megvallva még mi sem, de annál jobban tudtunk örülni ennek az eredménynek. Úgy gondolom bebizonyítottuk, hogy mire vagyunk képesek!

A világbajnokság alatt játszott mérkőzések közül a lengyelek elleni találkozót emelném ki, annak is az utolsó harmadát, amikor 0-5-ről majdnem sikerült egyenlítenünk. Hiába volt az ötgólos hátrány, a csapatból senki sem úgy állt hozzá, hogy ”már mindegy, úgyis kikapunk”, hanem szívvel-lélekkel küzdött a jégen.”

Vértes Nátán

„Fantasztikus érzés volt ennyi ember előtt, itthon világbajnokságot nyerni. Örülök és büszke vagyok, hogy ennek a csapatnak a tagja lehettem. Minden percét élveztem ennek a két hétnek és remélem sok hasonló élményben lesz még részem a karrierem során. Ugyan kikaptunk, de mégis a lengyelek elleni meccset emelném ki, ahol mindenki megmutatta, hogy milyen is az, amikor a szívből játszunk és meghalunk a pályán. 5-0-nál sem törtünk össze, hanem igazi csapatként küzdöttünk magunkért és egymásért. A találkozót visszahoztuk 5-4-re, és úgy gondolom, ha csak egy perccel is tovább tart a meccs, ki is egyenlítettünk volna. Amikor megszólalt a himnusz az utolsó meccs végén, libabőrös lettem és rázott a hideg. Ott tudatosult bennem, hogy megcsináltuk, világbajnokok vagyunk.”

Nagy Ákos

„Számomra az egyik legemlékezetesebb pillanat az volt, amikor a szlovén válogatott elleni mérkőzésen a dudaszó után eldobtuk az ütőinket és egymás nyakába ugrottunk! Hihetetlen volt, amit véghez vittünk. Kétgólos hátránynál sem adtuk fel, és 20 perc alatt megfordítottuk a meccset egy nagyon erős ellenféllel szemben. A szurkolók is csodásak voltak, sosem játszottam még ennyi ember előtt. Nagyon örülök annak is, hogy a világbajnokságon sikerült megszereznem az első gólomat az U20-as válogatottban. Úgy gondolom, hogy a Szlovénia elleni meccs mindenki számára felejthetetlen. Rengetegen néztek minket a helyszínen, 3-1-es állásnál is bíztattak minket és erőt adtak nekünk, a csapat pedig megmutatta, hogy mekkora szíve van.”

Vizi Dániel

„Minden mérkőzésen szeretek győzni, de ha valaki egy világbajnokságot nyer meg, arra nincsnek szavak. Egészen egyszerűen leírhatatlan érzés volt. A pillanat, amikor a botok és a kesztyűk a levegőbe repültek, és láttam a csapattársaimon az önfeledt boldogságot, az nem csak a karrierem, de talán az egész életem egyik meghatározó momentuma volt. Sajnálatos dolgok következtében pont a két legfontosabb mérkőzésen nem szerepelhettem, így azokról a meccsekről, amiket a lelátóról néztem, nem tudok nyilatkozni, ezért a világbajnokság első meccsét, olaszok elleni találkozót emelném ki. Ahogyan annak a mérkőzésnek nekiindultunk a srácokkal, teljesen felspannolva, jó kedvűen, de persze fegyelmezetten és teljes koncentrációval, már lehetett érezni, hogy ez a csapat ezen a világbajnokságon mentálisan nagyon a helyén van és nagy dolgokat vihet véghez a továbbiakban.”

Sándor Flórián

„Úgy gondolom, hogy mindenki számára hihetetlen volt, amikor az utolsó meccset is megnyertük, hiszen ismét sok gólos hátrányból álltunk fel, csakúgy, mint a lengyelek ellen, ahol 5-0-ról 5-4-re sikerült felküzdenünk magunkat, ami szerintem egy hatalmas dolog. A Szlovénia elleni mérkőzésen a sok emberhátrány miatt az ellenfél többször is be tudott találni, de ekkor sem törtünk össze, 3-1-ről megfordítottunk a meccset és ismét megmutattuk, hogy mekkora akaraterő van ebben a csapatban.”

Erdély Botond

 „Úgy gondolom, hogy mindenki számára maradandó élmény az, amikor ennyi ember előtt világbajnok lesz és az aranyérmet a nyakába akasztják. Soha nem fogom elfelejteni! Büszke vagyok a csapatra és a szakmai stábra, mert hatalmas erőfeszítések kellettek ahhoz, hogy mindezt véghez vigyük. Természetesen az utolsó, Szlovénia elleni mérkőzés volt a legemlékezetesebb számomra, mert azon múlt a bajnoki cím sorsa. Egy másik kiemelkedő pillanatként emelném ki azt is, amikor a szállodában megtudtuk a srácokkal, hogy az olaszok 3:1-re vezetnek a lengyelek ellen és visszatért az esély arra, hogy mi emelhessük magasba a bajnoki trófeát.”

Kiss Patrik

„Felemelő érzés volt megnyerni ezt a világbajnokságot, főleg mivel a legtöbb ember elég kritikusan vélekedett a csapatról és az esélyeinkről, de bebizonyítottuk mindenkinek, hogy bármire képesek vagyunk. Ehhez természetesen kellett az, hogy egy csapatként játszunk és küzdjünk, valamint betartsuk az edzői utasításokat. Ennek az utolsó két meccsen meg is látszott az eredménye, és úgy gondolom, hogy ez volt a sikerünk kulcsa. Mindenképpen az utolsó mérkőzés volt a legemlékezetesebb, hiszen kaptunk még egy esélyt arra, hogy mi dönthessük el a végső helyezésünket, amit már nem vesztegettünk el.”