EBJL - Kóger István: "Esélyesek vagyunk a magyar bajnoki címre, és az EBJL-elsőségre is"

  • 2014.01.02. 13:31
  • Akadémia
Január 5-én ismét hazai jégen szerepel a Sapa Fehérvár AV19 EBJL-ben szereplő együttese. Kóger István és Énekes Lajos tanítványai a tabella harmadik helyén állnak 19 mérkőzést követően. Az ifik számára egyértelmű cél a MAC és a St. Pölten (LA Stars1) befogása. Kóger István bízik a fehérvári legényekben.
- Sikerült kimásznunk a hullámvölgyből, az októberi mélypont után az eredmények azt igazolják, hogy elindult a csapat fölfelé. – kezdte pillanatnyi értékelését Kóger István, az U18-as együttes vezetőedzője. -  A Villachot otthon meg tudtuk verni, a Graz ellen simán győztünk, majd a Villach csapatát itthon is megvertük. Volt egy-két sérültünk, eltiltottunk, akik most már visszatértek. Szita Donát ismét a csapatban van, Szakácsi Ákos is rendelkezésre áll, és örömhír, hogy a korábban szívproblémái miatt hiányzó Mazzag Dániel ismét megkapta a sportorvosi engedélyt, tehát visszatér hozzánk. Egyre masszívabban kezd összeállni a csapat, és amikorra elérünk a bajnokság legfontosabb szakaszához, akkor leszünk a legjobbak. Nagyon bízom benne, hogy esélyesek vagyunk a magyar bajnoki címre, és az EBJL-elsőségre is, ehhez azonban a nagy riválisunkat, a MAC-ot kell megelőznünk.
 
- Milyen ez a csapat?
 
- Ezek a srácok azok, akiket nem igazán tartottak tehetségesnek, akik a nagyon jó '96-osok árnyékában nőttek fel, kissé mellőzöttek voltak, háttérbe szorultak. Most kezdenek ők kinyílni, kicsit visszatalálni önmagukhoz. Tetszik nekem a csapat mentalitása, a játékosok edzésmunkához való hozzáállása. Persze mindig vannak apróbb kilengések, de ebben a korosztályban ez teljesen normális. Már nem gyerekek, de még nem felnőttek, pont az a köztes, képzavaros story, de jól tudjuk kezelni.
 
- Számodra mit jelent az ifikkel dolgozni?
 
- Pont fordítva kezdtem az edzői pályafutásomat, mert rögtön a Volán felnőtt csapatával kezdtem, majd  egy felnőtt bajnokságban szereplő Farmcsapatot vittem öt évig, utána kerültem a Serdülőkhöz, majd az Ifikhez. Nagyon örülök ennek, mert ha én hosszútávon edző szeretnék lenni, akkor ezt a részét is meg kell tapasztalni az edzői munkának. Komoly kihívásnak tartom, esetenként összetettebb és nehezebb, mint a felnőtt csapattal dolgozni, ahol a kész játékosokat kell formában tartani, taktikával ellátni. A fiatalokat edzeni kell fizikálisan, gyorsaságukat kell fejleszteni, mentálisan kell őket tanítani, hogy sportoló váljon belőlük. Nagyon szép munka.
 
- Mi az erőssége a csapatnak?
 
- A sok szárazmunkának köszönhető a nagy munkabírás, a mozgékonyság, a gyorsaság, és most már egyre inkább a taktikusság. Kevés köztük az igazán nyerő típusú játékos, aki mérkőzésről-mérkőzésre el tud dönteni egy-egy meccset. Sokat dolgozunk a mérkőzéseken, és egyre inkább szervezett játékot játszunk. Meg vannak a magunk sémái, egyre szervezettebbek a védekező harmadból való kiindulásaink, a gyors középsőzóna-átjátszás, a támadóharmadbeli forgatás, kapu elé bekerülés, tehát a fizikai munka mellett a taktikai elemek betartása az, ami egyre jobb eredményeket hoz.
 
- Mivel lennél elégedett az idény végén?
 
- Igazán azzal lennék elégedett, ha az EBJL-t és a Magyar Bajnokságot is megnyernénk, mert bennünk van. Ez az én személyes elvárásom, és amikor csak magunk vagyunk az öltözőben, akkor igyekszem ezt átültetni a srácokra is. Az ezüstérem, bronzérem nem lenne olyan felhőtlen öröm számomra. A bajnokság elején sokan kiegyeztek volna szerényebb eredménnyel is, de lépésről-lépésre haladva ebben a csapatban benne van, hogy mind a két bajnokságot megnyerje.
 
FB