Ezüstérmesek lettek előkészítőseink

  • 2017.04.08. 14:00
  • Fehérvárav19

Előkészítő A csapatunk egy kiváló szezon után, a záró tornán második helyezést ért el. A hétvége után Faragó Gyula, vezetőedző értékelte csapata teljesítményét, valamint a játékosok mondták el véleményüket a 2016/17-es szezonról.

Hétvégén került megrendezésre az U12-es korosztály záró tornája, ahol háromszor 12 perces mérkőzéseket játszottak a csapatok. A torna selejtező részében négy csapatos csoportokra osztották a mezőnyt. Mivel az Ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémia tavaly az első helyen végzett, így az A csoportba került. Az első, pénteki meccsnapon három meccset játszottak a fehérvári előkészítősök. A délelőttöt a Dunaújvárosi Acélbikákkal kezdték, akik ellen 2:8-ra győzni tudtak, majd a MAC B csapatát sikerült nagy fölénnyel, 14:0-ra megverni. A napot a Győri NEMAK ETO HC elleni mérkőzéssel zárta a Faragó Gyula és Láday András vezette alakulat, akiket ugyancsak könnyedén, 12:0-ra vertek meg.

Szombat délután az egyik legnagyobb ellenfelünkkel, az ISK-Csíkszereda csapatával mérkőztünk meg, ahol 2:2-s végeredmény született, majd a DVTK Jegesmedvéken kerekedtünk felül négy góllal. Az aranyérem sorsáról a Vasas elleni találkozó döntött, ahol óriási küzdelemben, végül 2:1-re alulmaradtunk a budapesti csapattal szemben. A torna végén újra a dunaújvárosi alakulattal találkozott U12-es csapatunk, ahol 10:0-ra győztek, de a végeredményen ez a mérkőzés már nem változtatott, így végül ezüstérmet akasztottak az Ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémia játékosainak nyakába.

Az előkészítő bajnokságot záró torna tabellája:

Helyezés

Csapat

+/-

Pont

1.

Vasas SC

19:4

8

2.

Ifj. Ocskay Gábor JA

17:4

5

3.

ISK-Csíkszereda

15:6

5

4.

DVTK Jegesmedvék

12:14

2

5.

Dunaújvárosi Acélbikák

0:35

0

 

A torna után Faragó Gyula, vezetőedzőt kérdeztük az csapat egész éves munkájáról.

Milyen csapatot kaptatok a szezon elején, milyen munka zajlott évközben?

A csapat nagy részét már régebb óta ismerjük, hiszen a 2005-ben született játékosokkal együtt kezdtünk évekkel ezelőtt, így tudtuk, hogy mire képesek. de a 2006-osokat is figyelemmel követtük az előző szezonokban. Jól alakult a szezon, az alapszakaszban minden mérkőzésünket megnyertük, de a kvalifikáció során is csak egyszer szenvedtünk vereséget. Ekkor még új volt a csapat, és a Csíkszereda egy nagyon összeszokott gárda, így nem sikerült győztesen elhagynunk a jeget. Szerencsére olyan munkát végeztünk a felkészülés és a szezon alatt, ami lehetővé tette azt, hogy három-négy játékost az U14 A csapatban is bevethessünk, ami egy jó fejlődési lehetőség volt számukra. Úgy tudtunk dolgozni a játékosokkal, ahogy azt elterveztük. Megnyugtató, hogy a többi csapat is látta ezt, és ők is megerősítettek bennünket abban, hogy sokat fejlődtek a gyerekek, azok is, akik a szezon elején kerültek a csapatba.

Mennyire vagytok elégedettek a szezonnal?

Maximálisan elégedettek vagyunk a gyerekek teljesítményével. Mindig betartották azt, amit megbeszéltünk, emellett a hozzáállásuk is példaértékű volt, csakúgy, mint a szülőké. Már a bajnokság kezdetén lehetett látni, hogy ígéretes generáció ez a korosztály, nem csak erre az évre, de a jövőre nézve is. A megfelelő szülői támogatás elengedhetetlen egy sikeres csapathoz. Ez nálunk tökéletesen teljesült, hiszen mindig mindenki jelen volt, és mindenki szívesen segített a csapat körüli teendőkben. Ez egy álomszerű csapat, mind a gyerekek, mind pedig a szülők hozzáállásában. Ők nem csak a jégen és az öltözőben csapat, hanem a pályán kívül is. Talán ezért lett ennyire sikeres ez a korosztály. Ezúttal is szeretnénk megköszönni a családtagoknak a sok támogatást és segítséget!

Milyen játékelemekben fejlődtek legtöbbet a gyerekek?

Úgy gondolom, a tudatos játék és a helyzetkihasználás terén javultunk a legtöbbet, és a srácok egyre inkább tisztába lettek a játék alapjaival. A technikai tudás mellett fontosnak tartottuk azt is, hogy a játékosaink kisegítsék egymást a bajban. Kiemelném azt is, hogy sérülés vagy betegség miatti hiányzásnál pótolni tudtuk a kieső gyerekeket, mert tisztában voltunk azzal, hogy van a tarsolyunkban olyan játékos, akikre számítani lehet ilyen szituációkban. A zárótornán is kiválóan játszottak a gyerekek, amikor egy nap alatt két mérkőzésen is teljesíteniük kellett. Erre nagy szükség volt, hiszen rendkívül erős a mezőny ebben a korosztályban. Ha megnézzük például a Debrecent, vagy azt, hogy Bíró Ignác, mint tapasztalt edző milyen csapatot tudott ismét felépíteni a DVTK-nál, akik bármelyik csapattal fel tudták venni a versenyt az egész szezon során, láthatjuk, hogy milyen kiegyenlített a mezőny, de említhetném akár a Vasast vagy a Csíkszeredát, az UTE-t vagy a MAC-ot is.

Értékeljük a zárótornát!

Attól, hogy tavaly meg tudtuk nyerni a bajnokságot, tisztában voltunk vele, hogy ez idén nem lesz ilyen egyszerű. Már szezon kezdetekor látszott, hogy minden csapat erős és hogy mi mire vagyunk képesek. Az alapszakasszal maximálisan elégedettek vagyunk. Tudtuk, hogy a Vasas, az Újpest, a MAC, a Csíkszereda és a DVTK ott lesz a végjátékban, de a végén számoltunk az aranyéremmel. Úgy érzem, hogy ami miatt ez nem sikerült, az a biológiai érettség. Szép hokit játszottunk, a fiúk mindent megtettek a végső győzelemért, de ellenfelünk teljesen más stílusban játszott, gondolok itt a Vasas elleni utolsó találkozóra. Ha azt a mérkőzést megnyertük volna, miénk a bajnoki cím. A Vasasban voltak olyan fizikailag fejlett játékosok, akiket nem tudtunk hatástalanítani. Hiába voltunk technikásabbak és tudatosabbak, hiszen a bajnokság során mindig győztünk ellenük, de a végén a fizikai hoki döntött, mi pedig inkább a technikai tudásra helyeztük a hangsúlyt. 2-1-re kaptunk ki a döntőben, de úgy gondolom, ha veszít a csapat, akkor egy ilyen szoros mérkőzésen kapjon ki.

Nincs hiányérzetünk a szezonnal kapcsolatban. Tavaly kerültünk be ebbe a korosztályba, és már az első évben aranyérmet nyertünk, a másodikban pedig ezüstöt, szerintem ezt bárki szívesen elfogadná. Ismerjük a saját korlátainkat, hiszen a fizikális hokira még meg kell érnie a játékosainknak. A torna lebonyolítási rendszere sem nekünk kedvezett, mivel rövidített meccsek voltak. Ha visszatekintünk a topcsapatok elleni mérkőzéseinkre, a meccsek eleje mindig kiegyensúlyozott volt, de a másik csapattal ellentétben a találkozó felétől jobban bírtuk a tempót, jobban koncentráltunk és fegyelmezettebbek voltunk. Az erősebb ellenfeleinket így tudtuk megverni.

Az utolsó mérkőzés után Németh Zalán, Nemes Márton és Prókai Mátyás nyilatkozott a szezonról és saját teljesítményéről.

Németh Zalán: „A szezon során két csapatban kellett helytállnom, az U12-ben és az U14-ben, de ez nem volt megterhelő. A döntőt az U14-es csapattal játszottam, bár túl sokat nem voltam a jégen, nagyon jó érzés volt megnyerni velük a magyar bajnokságot. Kori- és bottechnikában szeretnék még javulni, hogy a későbbiekben még több lehetőséget kaphassak az U14-es csapatban. Az előkészítővel is döntőt játszhattam, ahol sajnos nem sikerült nyernünk, de úgy érzem, hogy abban a korosztályban is megérdemeltük volna a győzelmet.”

Nemes Márton: „Szezon végére megéreztem, hogy az U12-es és az U14-es csapatban is játszottam. A döntőt az előkészítős csapattal játszottam. Az elején nagyon ránk szállt az ellenfél, amivel nem tudtunk megbirkózni, kaptunk is két gólt, majd utána végig mi nyomtunk, de valahogy nem tudtunk eleget kapura lőni.”

Prókai Mátyás: „Úgy érzem, hogy a döntőben nagyon rászállt az ellenfél a legjobb játékosainkra, és ezzel nem tudtunk mit kezdeni, és nem maradt elég energiánk, hogy megnyerjük a meccset. Védőként nem volt könnyű dolgom, mivel így nem volt egyszerű előre vinni a korongot. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy egy nagyon hajtós meccset játszottunk, amiből nagyon sokat tanulhatunk.”