Kezdődik az EBJL döntője

  • 2016.03.23. 17:45
  • Fehérvárav19
A Fehérvár AV19 ifjúsági csapata a magyar bajnokság döntőjében
és az EBJL fináléjában is a MAC Budapesttel találkozik.

A hazai fináléban már három mérkőzést játszottak a felek, a három győzelemig tartó sorozatban Kiss Dávid tanítványai vezetnek, egy győzelem szükséges az aranyérem megszerzéséhez.

Március 23-án, szerdán, március 26-án szombaton - és szükség esetén március 30-án, szerdán - azonban az EBJL döntőé a főszerep. Az alapszakasz B és C csoport győzteseinek összecsapásán a 27 mérkőzésen 24 győzelemmel csoportgyőztes MAC Budapest csap össze a 22 győzelemmel álló Fehérvár AV19-el. „Örülök annak, hogy így alakult és, hogy az EBJL mindkét döntős csapata magyar. Jól ismerjük egymást, mivel a válogatott alapját ez a két csapat alkotja. Jó hír, hogy kevesebbet kell utaznunk, ezért kipihentebben tudunk pályára lépni. Egy ilyen hosszú sorozatban mind a két csapat ugyanolyan elcsigázott lesz. A MAC minden korosztályban nagy riválisunk. Ellenük nyerni talán kétszer olyan jó mint bármely másik csapat ellen. Bízom abban, hogy mi jutunk ki győztesként ezekből a párharcokból. Mindent meg fogunk tenni a bajnoki cím eléréséért” – mondta Madácsi Benedek, a csapat támadója.

A tehetséges játékosokból álló csapat a szezon előtt is nagy ambíciókkal vágott neki a sorozatoknak. Erdély Botond (az Ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémián nevelkedett válogatott csatár, Erdély Csanád öccse) elégedett a csapat alapszakasz beli teljesítményével. „A kitűzött cél mindkettő bajnokságban az első hely volt az alapszakaszban, EBJL be csak a második helyet sikerült elérnünk összesítésben, de szerencsére ez nem jelentett komolyabb problémát a rájátszás előtti sorsolásnál. A szezont egy vereséggel kezdtük a Bécs ellen, a csapat még nem volt összeszokva, új játékosok érkeztek a keretbe. Hétről hétre egyre jobban éreztük egymást a jégen, összeszokott a csapat, és sokkal eredményesebbek tudtunk lenni. Összességében én elégedett vagyok a csapattal, a magyar bajnokságban elsőként végeztük, és az EBJL-ben is épphogy lecsúsztunk a dobogó tetejéről.”

A csapat magját a még középiskolás korú korosztály alkotja. Számukra külön kíhívást jelentett az első, nemzetközi bajnokságban eltöltött szezon. Császár Hunor beavatott a részletekbe a szezon lebonyolításával kapcsolatban: „Sokat kivett belőlünk a sok utazás, néhányunknak nagyon furcsa volt, hogy több órát utazunk és nem csak Magyarországon belül, hanem külföldön is játszunk. Voltak kemény meccseink, de akadtak könnyebbek is. Természetesen ugyanúgy járunk iskolába is, mint a hozzánk hasonló fiatalok. Ez alól nincs mentségünk, lehet hogy egy kicsit nehezebbek a napjaink, mint diáktársainknak, de mi ezt vállaltuk, és tudtuk hogy ez a sporttal jár. Szerencsére sok erős csapat van a bajnokságban ezért jó meccseket játszunk, ami segíti a fejlődésünket. Ami a legfontosabb: ebben a bajnokságban tudjuk "hirdetni" Magyarországot, hogy itt is van jégkorong, és nem is akármilyen! Hisz kettő magyar csapat játsza az EBJL döntőt!”

 A tavaly ifjúsági és serdülő bajnoki címet nyert 1998-1999-es korosztály kiegészülve az egészen fiatal 2000-ben születettekkel nagy fejlődésen ment át a szezon során. Fürst Tamás véleménye szerint a csapategység a legfontosabb a fejlődésben: "Azt vettem észre, hogy a szezon végére tényleg egy csapattá váltunk, ezért pedig az edzőinknek és az Akadémiának tartozunk köszönettel. Közhelyesnek tűnhet, de ránk igaz az, hogy nem azért harcolunk, ami a mezünk hátulján van, hanem azért ami elöl szerepel: az Akadémiáért, Ifj. Ocskay Gáborért és Rajz Attiláért.”  

Császár Hunor, a magyar bajnoki döntő harmadik mérkőzésén győztes gólt szerző támadó kitért a fejlődés részleteire is: „A szezon eleje mindenkinek furcsa volt, hiszen új edzőink lettek és a keret is bővül néhány új játékossal. Ez az első mérkőzésünkön meg is látszott a Bécs ellen idegenben, ahol 5-4-es vereséggel tértünk haza. Ahogy teltek a hónapok, egyre jobban összekovácsolódott a csapat, jobban ismertük egymást, a csapatmorál is csak jobb lett, igy meneteltünk közösen a kitűzött célunk felé. Csapat összhangban fejlődtünk a legjobban, mert már mindenki megbízik mindenkiben, már senkit se érdekel, hogy ki lövi a gólt vagy hogy ki adta az aszisztot. Mindenkinek egy a fontos, hogy csapatként jégkorongozzunk és vigyük véghez a szezon elején kitűzött célunkat.