„Minden korongért kemény megküzdöttek a játékosaim”

Hogy érezte magát a csapat a hétvégén?

Nagyon örülök annak, hogy részt tudunk venni ebben a sorozatban. Úgy gondolom, hogy a srácok olyan új tapasztalatokat tudnak szerezni a Rookie Cup alatt, ami nem csak sportemberként, de emberileg is a hasznukra válik. Az egész szezonban nagyon fontosnak tartottam, és nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy nem csak a jégkorongtudását fejlesszük a játékosoknak, hanem jó embereket is neveljünk belőlük.

Elég sűrű volt a hétvégi program, szinte minden nap reggeltől estig elfoglaltak voltak a srácok, hiszen a meccsek mellett különböző előadásokon is részt vettek. Ezek a prezentációk a doppingról, a mérkőzések manipulálásáról és a fair playről szóltak. Nagyon interaktívak és színvonalasak voltak ezek a beszédek: az antidoppingról szóló előadáson például bemutatták a játékosoknak azt, hogy hogyan zajlik egy ilyen folyamat, és tájékoztatást kaptak arról, hogy mi az, ami tilos. Ami nekem a legjobban tetszett, hogy az első előadás előtt ki kellett tölteniük egy tesztet arról, hogy mennyire vannak tisztában a témát érintő dolgokkal, és megpróbáltak segíteni a további tájékozódásban. Számomra nagyon pozitív volt a hétvége, mert nem csak a jégen, hanem a jégen kívül is nagyon fegyelmezetten viselkedett a társaság, hiszen tisztában voltak azzal, hogy az Akadémiát, a várost és Magyarországot képviselik. Mindig betartották, amit kértünk tőlük, több helyről is pozitív visszajelzést kaptunk a srácok által képviselt elvekkel kapcsolatban. Láttuk, hogy mennyire egyben van a társaság, és mennyire egy hullámhosszon vannak, hiszen a szabadidejüket is mindig együtt töltötték.

Beszéljünk egy kicsit részletesebben a mérkőzésekről!

 A Villach elleni meccset nem kezdtük annyira jól, az első percekben nem igazán találtuk magunkat, kicsit le voltunk maradva a tempóban, ennek talán az izgalom és a tét lehetett az oka, ami sajnos a játékunkon is megmutatkozott, de utána szépen iramot váltottunk és átvettük a mérkőzés irányítását. Innentől kezdve uraltuk a játékot, és nagy fölénnyel tudtunk győzni. A második, München elleni találkozó előtt figyelmeztettem a srácokat, hogy nincs hibalehetőségünk, hiszen mindhárom mérkőzést be kell húznunk, ha tovább akarunk jutni. Kicsit tartottunk attól, hogy az ellenfél nem fog olyan játékerőt képviselni, mint a Villach. Az első harmadot meg is nyertük, a második harmadban viszont egy kisebb hullámvölgy következett, mivel ismét nem sikerült 60 percig koncentrálnia csapatnak, ezzel visszahoztuk a németeket a meccsbe. Szerencsére a második harmad utáni szünetben meg tudtuk beszélni a dolgokat, és két győzelemmel várhattuk a mindent eldöntő szlovénok elleni találkozót. Természetesen megnéztem a Ljbuljana első két mérkőzését, és az ott mutatott játékot látva biztos voltam benne, hogy ha a srácok odateszik magukat, nem lehet gond az utolsó meccsen sem. Lehetett látni, hogy a játékosaim végig odafigyeltek, és kőkeményen megküzdöttek minden korongért. A mérkőzés elejétől a végéig keményen dolgoztak, és szinte ki sem engedtük az ellenfelet a harmadukból. Rengeteg helyzetet alakítottunk ki, de az ellenfél kapusa kiválóan teljesített. Amiben fejlődnünk kell, az a befejezés, mert hiába alakítottunk ki a számtalan helyzetet a szlovén kapu előtt, nem tudtuk a kapuba juttatni a korongot. Ezzel a jövőben mindenképpen foglalkozni fogunk.

Hogyan készültök a döntőre?

A hazai rendezésű döntőre még dolgozunk a játékon, legfőképp a helyzetkihasználáson, mert hiába dolgoznak keményen a srácok, ezt a játékot gólra játsszák, és gólok nélkül nem leszünk eredményesek. Nem szoktam kiemelni játékosokat, egyéni teljesítményeket, inkább megpróbálok beszélni velük a mérkőzés után, vagy másnap, hogy mi volt jó, és mi az, amiben javulniuk kell, de nekem mindenekelőtt a csapatjáték a legfontosabb. Lehet, hogy a bajnoki döntőben az egyik játékos húzza a csapatot, majd egy ilyen tornán valaki más. Voltak kiváló egyéni teljesítmények, aminek nagyon örülök, de a legfontosabb az, hogy továbbjutottunk.