U14A: Emlékezetes szezon és kemény küzdelmek

Mi volt számodra a legnagyobb siker vagy eredmény a szezon során?

Összességében nem értünk el csapatszinten olyan nagy sikereket, amelyekkel teljes mértékben elégedett lettem volna. Viszont voltak kisebb eredmények: izgalmas mérkőzések, esetleg egy-egy olyan játékos remek teljesítménye, aki talán kevésbé került a középpontba. Személy szerint nekem ezek jelentették a sikereket.

Milyen területeken volt a csapat erős és mi az, amin még fejleszteni kell?

Csapatként fizikailag erősek voltunk, ami a mezőnyben az egyik legnagyobb előnyünket jelentette. Sok csapat ellen tudtuk kamatoztatni azt az erőnlétet, amit a kiváló nyári felkészül során Bernáth Imre erőnléti edzővel szereztünk meg. Ugyanakkor szükséges tovább fejlesztenünk önfegyelmünket, valamint nagyobb alázattal fordulnunk a sport felé.

Milyen fejlődést láttál a csapat teljesítményében a szezon során?

Nagy figyelmet fordítunk az alap védekezési stratégiánkra, amit kollégámmal, Ozsváth Ádámmal együtt dolgoztunk ki. Gyakran komoly kihívást jelentett az ellenfeleink számára, hogy áttörjék a védelmünket, ám ahogy említettem, sokszor az önfegyelem hiánya miatt kerültünk bajba a védekező harmadban. Amikor azonban csapatként küzdöttünk a jégen, a teljesítményre nem volt panasz. Stabil védekezés, kreatív támadások és eredményes csapatmunka jellemezte a játékunkat. Az előszezonban az újdonság varázsa különösen jól hatott a csapatra, és ezt pozitívan tükrözte a játékstílusunk és az eredményeink.

Mennyire voltál elégedett a csapat munkájával és elszántságával, mind edzéseken, mind meccseken?

Az edzésekkel összességében nagyon elégedettek voltunk, azonban figyelembe kell venni, hogy gyerek hokiról van szó, ahol a hormonális változások miatt minden nap és edzés, sőt minden mérkőzés kiszámíthatatlan lehet. Az elszántsággal nem akadt probléma, hiszen 90% feletti edzéslátogatottságot értünk el. A kihívást inkább az jelentette, hogy ezt a motivációt a játékosokban akkor is fenn tudjuk tartani, amikor egy-egy mérkőzésen nem úgy alakul a forgatókönyv, mint ahogy azt mi szerettük volna. Ilyenkor van szükség arra, hogy még nagyobb erőfeszítéssel a helyes útra tudjunk térni. Volt olyan, amikor a kezdeti lendületünkkel olyan előnyt alakítottunk ki, amit az ellenfelünk már nem tudott ledolgozni, de sajnos ennek az ellenkezője is előfordult, például az elődöntőben és a bronzmérkőzésen.

Mik voltak a főbb célkitűzéseitek, és hogyan teljesítettetek ezek tekintetében?

Az alapvető cél az volt, hogy bekerüljünk a legjobb négy közé, amit sikerült is elérni. Edzőként, ismerve a mezőnyt, nagyon bíztam abban, hogy lesz esélyünk a döntőbe is bejutni. Az első UTE-mérkőzés fájdalmas veresége azonban rányomta a bélyegét a playoff hangulatára. Sajnos nem tettünk meg mindent a szerencséért, ami pedig a rájátszásban elengedhetetlen. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy gyerekekről van szó, akik ebben a korban változásokon mennek keresztül, és előttük áll még egy hosszú tanulási folyamat. Ha tudnak tanulni ezekből a mérkőzésekből és majd a felnőtt playoff mérkőzéseiken ezeket a hibákat már nem követik el, akkor megvalósul az amiért dolgozunk: a játékosok fejlesztése. Akadtak olyan játékosok is, akik a szezon során elérték saját céljaikat, ami külön öröm számunkra.

A bajnokság 4. helyével mennyire vagytok elégedettek?

A mezőnyt végig nézve, egy roppant erős és kiegyenlített 2011-2012-es korosztály versenyezhetett a bajnoki címért. Körülbelül 7-8 csapat hasonló játékerőt képviselt, ami nagyban hozzátett a mérkőzések minőségéhez. Az U12-es korosztályban is kevés pontkülönbség van sok csapat között, és ez két évvel később is még érezhető, mert tényleg izgalmas és jó iramú mérkőzéseket tudhatunk magunk mögött. Nem volt könnyű találkozó a szezon folyamán, minden egyes pontért meg kellett rendesen küzdenünk. A végső helyezést tekintve egy kicsit csalódott vagyok, ugyanis úgy érzem, nem jött ki csapatunkból a benne rejlő potenciál a rájátszásban.